Kocsis Ágnes: Friss levegő

Hajdu Szabolcs két lírai-szerelmesfilm (Macerás ügyek, Tamara) után egy feszes és izgalmas tornászfilmet készített (Fehér tenyér), Pálfi György pedig a Hukkle után egy bizarr háromgenerációs családtörténettel traktálja a közönséget (Taxidermia). Bollók Csaba időcsavarásos sztorival áll elő (Miraq), Szaladják István filmjének ifjú hőse a végtelen búzamezők között, egy szent zarándok tanítását követve keresi a megvilágosodás útját (Madászabadító, felhő, szél), Szemző Tibor Kőrösi Csoma Sándor tibeti (élet)útját követi végig (Az élet vendége - Csoma legendárium). Az elsőfilmes Kocsis Ágnes finom humorú, csendes filmje egy anya és leánya kapcsolatát követi végig (Friss levegő), Nemes Gyula csapodár hőse pedig az egyetlen keresi a pesti bulirengetegben (Egyetleneim). Incze Ágnes filmjében is anya és leánya találkozik, különleges körülmények között (Randevú), Pacskovszky József ellesett, talált, lopott képek segítségével mutat be néhány fura kapcsolatot (Lopott képek), Pálos György filmjének főszerepében pedig Lovasi András egy vidéki tanár kesernyés-humoros kálváriáját járja végig (Sztornó).

Az utóbbi időben bemutatott vígjátékok (Csak szex és más semmi, Üvegtigris 2.) mellé Kapitány Iván egy kelekótya benzinkutas históriával zárkózik fel (Kútfejek), Fonyó Gergely a tinivígjátékot háziasítja (Tibor vagyok, de hódítani akarok), Bacsó Péter pedig újra szatírát tálal fel nekünk (De kik azok a Lumnitzer nővérek?).

Az irodalmi inspirációjú filmek sorát Szabó István Móricz-adaptációja nyitja (Rokonok), de két míves tévéfilm, Iglódi István Márai-adaptációja (A gyertyák csonkig égnek) és Mészáros Péter filmje, a Petőfi feleségéről, Szendrey Júliáról szóló és Krúdy-írásokból építkező Stammbuch is ide tartozik; Bagó Bertalan pedig Csaplár Vilmos forgatókönyvéből készített egy XIX. században játszódó, kosztümös-romantikus művet (Vadászat angolokra).

A rövid- és kísérleti filmekre méltatlanul kevés hely maradt, pedig itt is akadnak csemegék: Halász Péter játékbabákkal, terepasztalon eljátszatott abszurd-drámai XX. századi, magyar/budapesti korképe (Herminamező - Szellemjárás), Pater Sparrow látványszínházi kísérlete (Recycled - Pro - Reo - Neo), Iványi Marcell festményfilmje (Ballada), Dési András György és Móray Gábor fura sci-fije (A 639. baba), Madarász István trükkös időutazós-variációs élet/haláljátéka (Előbb-utóbb) és jó néhány mindig hálás mozgóképi anekdota és rövidtörténet (Nagy Viktor: A tárca, Spáh Dávid: Aqua, Tóth Barnabás: Autogram, Jánossy Natália: Csendélet hallal és más tragikus momentumokkal, Politzer Péter: Csendes éj, Gerő Marcell: Lux úr szabadalma, Orosz Dénes: Melletted, Szirmai Márton: Minden nap egy új kaland, László Péter: Oldalbordák). Mindegyik fiatal rendező alkotása.

Most velük fejeztük be, de legközelebb talán már velük kell kezdeni a felsorolás