Úti célunk felé andalogva arra gondolok, igaza volt Zsuzsinak, amikor tegnap még Párizsban, a Magenta Boulevard-on baktatva azt ismételgette: „Ez olyan, mint a Körút!”. Ezért örülök nagyon, amikor belépünk a csokizdába, és itt továbbra is távol érzem magam a zűrös hétköznapoktól. Narancsszín falak között stílusos kakakószínű, tágas asztalnál ülünk le az emeleten (ott lehet füstöt eregetni), és gyermeki kiváncsisággal hajtjuk szét az étlapot.
Ha ezt Gombóc Artúr látná! Itt minden csoki egyedi holland receptúrák alapján készül! Közel 50 fajta bonbonon futtatom a szemem (közben a felszolgálótól megértő, cinkos mosoly érkezik): Kardamom - indiai fűszerrel, Quatre Epices - fehérbors, gyömbér, szegfűszeg, Ras el Hanout - marokkói fűszerkeverékkel, Wasabi - japán tormával, csillagánizsos, babérleveles, narancsos, pisztáciakosár, rózsaboros, whiskys és tovább a trüffelek: Diós, kókuszos, marcipángorgonzola. Azután pedig az XL-ek (méretükre utal az elnevezés) és a Lollyk (pálcikára építve): citromfüves, Equador, vilmoskörtés-marcipános, narancsos-karamellás. Párom ekkor már a forró csokiknál jár, és meg is állapodik a karamellásnál. Némi fáziskéséssel a Csokoládé című filmből merítve csokoládét választok édes-csípős chilivel és tequilával ízesítve. Mire széthajtom Párizs-térképemet az asztalon - szemléltetésképpen úti beszámolómhoz -, meg is érkeznek az édeskesernyés kísértések. Ez az igazi forróság! Csokoládé chilivel. Minden korty meglepetés.
Most már nem is csodálkozom azon, hogy Casanova szívesebben ivott csokoládét, mint pezsgőt, Madame du Barry pedig ugyanezt szolgáltatta fel szeretőinek. Chiapas püspökét hívei megmérgezték Mexikóban, mert megtiltotta a csokoládé fogyasztását a templomban, Louis Lemery orvos pedig praktizálása során szerelmi csalódáson átesetteken alkalmazta az édes kockákat. A csokoládé jótékony hatásai ma is ismertek: javítja a vérkeringést, hangulatjavító, meggátolja a bőr öregedését, erősíti az immunrendszert.
Így aztán bűntudat nélkül lépek a pulthoz, és felszolgáló segítségével diós trüffelt, szilvás-sherrys marcipán XXL-t, kesudiós-szezámmagos bonbont választok. Áldom a kakakócserjét! A faliórára pillantva ráeszmélek, hogy elrohant az idő, és hajtogatni kezdem a térképet, de még megakad a szemem a 32 fajta teakülönlegességen (fekete teák, biotermesztésűek, ízesített gyümölcsteák, gyógyteák, zöldteák) és a kávévariációkon (holland, jeges, melange...). Az utcára kilépve egy kortárs dal szövege jut eszembe: csoki olvadós, csoki ropogós, csoki celofános, csoki mogyorós...
AJÁNLOM AZ OLDALT
)
)
Új zene:)
